Nemzeti Együttműködési Alap támogatásából valósult meg.
Bemásolom a Magyar Közlönyből az idevonatkozó kormányrendeletet is, hogy nek kelljen keresgélni.
III. Kormányrendeletek
A Kormány 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelete
az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 60. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása, a családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások
építésének ösztönzése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén új lakás
építéséhez vagy vásárlásához az alábbi lakáscélú állami támogatások vehetők igénybe:
a) vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény);
b) adó-visszatérítési támogatás;
c) három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása.
2. § (1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik –
a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) képviseli.
(2) Az 1. § szerinti lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban – ha e rendelet másként nem rendelkezik –
első fokon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében az e rendelet szerinti lakáscélú állami
támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén
fekvő új lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal), másodfokon
a Kincstár jár el. A kormányhivatal, valamint a Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.
(3) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi
ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f ) pontjában és kizárólag
ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.
(4) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal
lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon
álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:
a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi
berendezéseinek építési költségei,
b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót,
a lomkamrát,
bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és
berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 787
bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi
hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és
járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
be) a gépkocsitároló helyiségnek
az építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve
a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének
megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
f ) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
2. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett
élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa;
3. fiatal házaspár: házastársak, akik közül az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem
benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét;
4. gyermek:
a) a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és
ba) a 20. életévét még nem töltötte be,
bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és
a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota
legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
5. hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározásának keretein belül a következő helyiségek
alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f ) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;
6. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek
bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
7. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel
egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően,
vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben
foglaltaknak megfelelően;
8. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos
minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően
kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;
9. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek
a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház
788 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó
földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági
bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán
található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek
hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló
szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen
(településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése
egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés
műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen)
nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy
emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy
szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti
feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben
(a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, az OTÉK-ban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.
II. FEJEZET
A CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY SZABÁLYAI
1. Értelmező rendelkezések
4. § E fejezet alkalmazásában
1. igénylő: a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő nagykorú személy,
2. támogatott személy: a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő személy, aki az e rendelet szerinti
személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a hitelintézettel a családi otthonteremtési
kedvezmény igénybevételére támogatási szerződést köt.
2. A családi otthonteremtési kedvezményre jogosult személyek
5. § A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar
állampolgárnak kell tekinteni,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát
Magyarország területén gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben
foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező
személy.
6. § A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot
meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén
bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 789
7. § A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként
igényelhetik. A támogatási szerződés megkötése esetén az együttes igénylők mindketten támogatott személlyé
válnak.
8. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az igénylővel közös
háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke után és az igénylő által
vállalt gyermek után igényelhető.
(2) Gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt csak az 5. § a)–e) pontja szerinti személyekből
álló fiatal házaspár igényelhet. Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, egygyermekes fiatal házaspár
legfeljebb kettő, kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja a családi otthonteremtési
kedvezménnyel összefüggésben.
(3) Nem veheti igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt az, akit a támogatás igénylését megelőző öt évben
az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem
térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár
vagy bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezett.
3. A családi otthonteremtési kedvezmény mértéke
9. § A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál
a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft,
c) három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.
10. § A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához
a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő
a) egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket,
b) házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, valamint
a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,
c) fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak
nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen
kell figyelembe venni.
11. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt igénylő élettársak esetén a családi otthonteremtési kedvezmény
igényelhető összegét a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy az igényelhető
legmagasabb összeg a 9. § c) pontja szerinti támogatási összeg.
(2) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után
igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra.
(3) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után
igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra.
(4) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik
után igénylik, az általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni,
hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési
kedvezményre lenne jogosult. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik
igénybe.
(5) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját
gyermekei után igénylik, – együttes igénylőként – a 9. § szerint jogosultak a támogatásra.
(6) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél
saját gyermeke után igénylik, az általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell
meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után mekkora összegű családi
otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. A közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet
figyelembe venni. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe.
790 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
12. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok
szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon
gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.
(2) Ha az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény
iránti kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e rendelet vagy az egyéb
lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy
ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a vele közös háztartásban élő gyermeke után vagy fiatal házaspár általi
gyermekvállalás esetén a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.
(3) A gyermekvállalásra tekintettel az (1) bekezdés szerinti korábban igénybe vett támogatás esetén az e rendelet
szerinti családi otthonteremtési kedvezményre – a 17. §-ban foglaltakat is figyelembe véve, – akkor köthető
támogatási szerződés, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült.
(4) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai
informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi.
(5) Az igénylő az (1) bekezdés szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai
megjelölésével teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról,
hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve
mely lakás vonatkozásában vette igénybe az (1) bekezdés szerinti vissza nem térítendő állami támogatást.
(6) A (2) bekezdés szerinti esetben a korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű
bentlakási kötelezettséget az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett új lakásban kell
teljesíteni.
4. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének általános feltételei
13. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy
a) a saját és vele közös háztartásban élő, vele együtt költöző kiskorú gyermekei alábbi adatait:
aa) név,
ab) születési név,
ac) anyja neve,
ad) születési hely és idő,
ae) állampolgárság vagy hontalan jogállás,
af ) lakcím,
ag) értesítési cím,
ah) személyi azonosító és
ai) adóazonosító jel; valamint
b) a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó információkat
a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet
felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére.
(2) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a hitelintézet, a kormányhivatal és az állami adóhatóság a bizonylatok
valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi
otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen
– a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést
is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.
(3) Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor csatolja azon nagykorú gyermek teljes bizonyító
erejű magánokiratba foglalt (1) és (2) bekezdés szerinti tartalmú hozzájáruló nyilatkozatát is, akire tekintettel
a családi otthonteremtési kedvezményt igényli.
14. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének feltétele, hogy az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság
a) az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg, vagy
b) büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította,
de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények
vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 791
15. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen az állami
adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
16. § A 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt családi
otthonteremtési kedvezmény esetén a támogatási szerződés tartalmazza a támogatott személy
a) hozzájárulását ahhoz, hogy a 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti, illetve a fiatal házaspár által
vállalt gyermek születését a Kincstár − a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális
nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve –
megállapítsa, és
b) nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy
ba) amennyiben a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, akkor
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító
jelét tartalmazó adóigazolványát,
bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot
a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja.
17. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti
kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló
jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön
vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte.
18. § (1) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési
engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi
hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez.
(2) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított
használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy
az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező
olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít
vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek.
(3) A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy
az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem
rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele
vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén,
ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően
az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy
a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe
veheti.
19. § A családi otthonteremtési kedvezmény az új lakás bekerülési költsége vagy vételára megfizetéséhez használható fel.
20. § A családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakásban csak a támogatott személyek
szerezhetnek tulajdont. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén az új lakásban mindkét félnek az ingatlannyilvántartásba
bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
21. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötésének feltétele
új lakás építése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést
a hitelintézet elfogadja.
22. § (1) Az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos
alapterülete
a) egy gyermek esetén legalább 40 m2,
b) két gyermek esetén legalább 50 m2,
c) három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2.
792 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
(2) Az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület
hasznos alapterülete
a) egy gyermek esetén legalább 70 m2,
b) két gyermek esetén legalább 80 m2,
c) három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2.
(3) A lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál a fiatal házaspár által vállalt, illetve az igénylővel
közös háztartásban élő, vele együtt költöző olyan gyermeket kell figyelembe venni, akire tekintettel a családi
otthonteremtési kedvezményt igénylik (ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező
kölcsönt már igénybe vettek).
23. § (1) Új lakás építése esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig
életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon.
(2) A támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követő 30 napon belül
bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy
esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes
tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás
mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a családi
otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt.
(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről
a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
24. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi
engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy egyszerű bejelentéshez kötött
épület felépítésének bejelentése megtörténtét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint
annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint
az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a családi otthonteremtési kedvezményt folyósító hitelintézet
kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálog ranghelye nem előzi meg a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új
lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelyét. A támogatott
személy a támogatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdés szerinti jelzálog
ranghelyét kizárólag a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti,
lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzi meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az új lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
A szükséges lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti időszak lejártát követően, ha a támogatott személy az e rendeletben és a támogatási
szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal intézkedik az állam javára bejegyzett
jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
25. § (1) Új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés akkor köthető,
ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási
igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem
elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet
megállapítja, hogy az új lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére
szakvéleménnyel igazolhatja az új lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények
kielégítésére való alkalmasságot igazoló szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való
alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.
(2) Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben
köthető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet,
az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 793
26. § (1) Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezmény folyósításra került, a támogatás folyósítását követő 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy
lakjon.
(2) A támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követő 30 napon belül bemutatja
a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító
igazolást, mely igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás mindazon személyek
lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezmény folyósítása történt.
(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről
a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
27. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt új lakásra a támogatási szerződés megkötését
követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és
terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom
bejegyezését a családi otthonteremtési kedvezményt folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálog ranghelye nem előzi meg a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt új
lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelyét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az új lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
A szükséges lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti időszak lejártát követően, ha a támogatott személy az e rendeletben és a támogatási
szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal intézkedik az állam javára bejegyzett
jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
28. § Nem minősül a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében foglalt életvitelszerű bentlakási kötelezettség
megszegésének, ha
a) a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett
gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték,
egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
c) ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt
igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig az új lakás
elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
d) ha a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt
igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését
tölti,
f ) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
g) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását
követően elköltözik.
29. § Nem minősül a 24. § (1) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegésének
a) ha az új lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, és
b) a közérdekű használati jog.
5. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének különös feltételei
30. § (1) Egy vagy két gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor
igényelhető, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a családi
otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,
hogy
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve
a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény
794 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
és
b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb
30 nap megszakítás van –
ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott
személyt –,
bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
bc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi
hatóság által kiállított igazolással igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal
ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.
31. § (1) Három vagy több gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor
igényelhető, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a családi
otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában
a) a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –
vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
b) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább
2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –
ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított,
bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi
hatóság által kiállított igazolással igazolja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését
megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek
kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal
ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.
6. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény szabályai
32. § A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár a támogatás iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a gyermekvállalásról.
33. § A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha
a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti.
34. § (1) A fiatal házaspár 8. § (2) bekezdése szerinti gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő – a (2) bekezdés
figyelembevételével –
a) a 9. § a) és b) pontja szerinti támogatási összeg igénybevételekor
aa) egy gyermek vállalása esetén 4 év,
ab) két gyermek vállalása esetén 8 év,
b) a 9. § c) pontja szerinti támogatási összeg igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év.
(2) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében
eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát
a hitelintézet részére az (1) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt
bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 795
házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban
értesíti.
(3) A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel
a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósság tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási
határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(4) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély,
a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténte napjától, új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától
kell számítani.
(5) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak
leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
35. § (1) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy
hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is.
(2) A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a 16. § a) pontja szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről
a hitelintézetet értesíti.
7. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének eljárási szabályai
36. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti az e rendeletben foglalt
kötelezettségeit.
(2) A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel
való elszámolását az (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem
benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a támogatást folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.
(3) A hitelintézet a támogatott személytől a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért
a családi otthonteremtési kedvezmény összege 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés
és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettől
lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért és folyósításáért
a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
37. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését
követő 120 napon belül, új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét
igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően
kell benyújtani a hitelintézethez.
(2) Ha az igénylő az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének
lehetőségével, arra a határidő lejártát követően az (1) bekezdés szerinti új lakás vásárlásához a családi
otthonteremtési kedvezményére már nem tarthat igényt.
(3) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet
és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet
részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt
dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belső
szabályzata szerinti várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt
dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő
közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
(4) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és
egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül
meg tudja valósítani.
(5) Amennyiben lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a családi otthonteremtési
kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez
hitelképesnek minősíti.
(6) Ha a támogatott személy a lakáscélját a saját erőn és a családi otthonteremtési kedvezményen felül hitelintézeti
kölcsön igénybevételével valósítja meg, és a családi otthonteremtési kedvezményt és a hitelintézeti kölcsönt
két különböző hitelintézettől igényli, a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményt nyújtó
796 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a családi
otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően történik.
(7) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelem benyújtásakor
fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A családi otthonteremtési kedvezményre
való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a családi otthonteremtési kedvezmény
igénybevételéről támogatási szerződést köt.
(8) A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságának fennállását évente, legkésőbb
január 31-éig igazolja a hitelintézet részére. A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási
jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni.
(9) Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy az e rendelet és egyéb lakáscélú állami
támogatásokat szabályozó kormányrendeletek szerinti lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől
veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa
letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát, egyszerűsített számlát elfogadni.
(10) A (9) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény,
valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek
állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról
szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.
38. § A családok megelőlegezett otthonteremtési kedvezménye esetén az igénylő fiatal házaspár kérelmére
a kormányhivatal igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján
a fiatal házaspár lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő fiatal
házaspár a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
39. § (1) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen,
írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek
megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli
elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító
feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A kormányhivatal megkeresésére
a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok
másolatát.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, jogerőre emelkedett határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem
hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor
a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a családi otthonteremtési kedvezmény
igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a családi otthonteremtési kedvezmény
folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A jogerős határozat a hitelintézet
hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
40. § A családi otthonteremtési kedvezményből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését
a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.
41. § (1) A kormányhivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét
hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy
a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik
a támogatás – az e rendeletben meghatározott esetekben késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése
iránt.
(2) A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
42. § (1) Amennyiben a lakáscél a családi otthonteremtési kedvezménnyel is megvalósítható, a hitelintézet átadja
az ügyfélnek a miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető és a hitelintézetek részére elektronikus úton
megküldött tájékoztatót a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltételeiről, valamint írásban
tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(2) A 36. § (1) bekezdés szerinti hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó reklámjaiban,
hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény
Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 797
(3) A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó (2) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait
az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.
43. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot és az életkort a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal,
b) a bejelentett lakóhelyet és a személyi azonosítót a lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági
igazolvánnyal,
c) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes
tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
d) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes
letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, a menekült jogállást
az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító
igazolvánnyal, a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló
hatósági igazolással,
e) azt a tényt, hogy az igénylő csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki
után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő
lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal,
f ) a házasságot anyakönyvi kivonattal,
g) a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős
bírósági ítélettel, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
h) a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.)
Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal,
i) a gyermek 57. § (6) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.)
ESZCSM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,
j) a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,
k) a várandósság betöltött 24. hetét a várandósgondozási könyvvel,
l) a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával,
m) a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt nyilatkozattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet
bemutatásával,
n) a 30. § (1) bekezdésében, a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat az illetékes egészségbiztosítási pénztári
feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított igazolással,
o) a köztartozásmentességet – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges együttes adóigazolással,
p) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú intézmény által kiállított
igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles
másolat bemutatásával,
q) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,
r) a 25. § (2) bekezdésében foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával,
s) a tulajdonjog fennállását 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, a tulajdonjog
megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap
másolattal,
t) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
ta) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek
módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti egyszerű bejelentés
másolatával és az annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,
tb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és
tc) az igénylőnek a bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint
az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet részére benyújtott ta) alpont szerinti
dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal,
798 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
u) a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli
hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet a családi
otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje.
(2) Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti
családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor – a kiállítást követő 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését
igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére
bemutatni. Az okiratok benyújtásáról a hitelintézet a 63. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg
tájékoztatja a Kincstárt.
(3) A hitelintézet az igénylő erre irányuló kérelme esetén beszerzi az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló
adatokat és okiratokat.
44. § (1) Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy legkésőbb a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításáig
az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi
adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és
a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla)
a hitelintézet részére bemutatja.
(2) Új lakás építése esetén a támogatott személy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja
az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség
legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
(3) Új lakás építése esetén a támogatott személy a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét
igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló
hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése
vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte
előtt történő megvásárlása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi
szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett
vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet −
a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.
(4) Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési
tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási
kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti
számlabenyújtási kötelezettség 20%-át.
(5) Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy
bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás
esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral
csökkenthető.
(6) Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat
által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni
juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a (2) és (3) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség
csökkenthető.
(7) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát
a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában
az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.
(8) Amennyiben a számla kibocsátója a (7) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett
működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy
a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának
időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
(9) Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését
legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
(10) Új lakás építése esetén az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő
által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban
az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést is.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 799
(11) A hitelintézet az eredeti számlát – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban
tíz évig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan
vonatkozásában és mikor mutatták be a hitelintézetnél az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében.
(12) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte
kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(13) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése,
illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez
kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított
5 évig megőrizni.
45. § (1) Új lakás építése esetén a támogatott személy legkésőbb a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó
részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági
bizonyítványt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági
bizonyítványt.
(2) Ha a fiatal házaspár új lakás építéséhez a családok megelőlegezett otthonteremtési kedvezményét igényli,
a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy
a bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentésekor kiállított bejelentéshez kötött épület felépítésének
megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt a kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel
tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni.
46. § (1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség
megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti
családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény
nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga
vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(2) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét
az államra nem háríthatja át.
8. A családi otthonteremtési kedvezmény pénzügyi lebonyolítása
47. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családi otthonteremtési kedvezmény
utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló
hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági
bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.
(2) Amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos
ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása csak a használatbavételi
engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött
épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.
(3) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményen és
a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére már felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását
megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdés szerinti
számlabemutatással ellenőrzi.
(5) A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha az új lakás a műszaki
állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 25. §
(1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
48. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés
megkötését követően, egy összegben történik.
(2) Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételárkülönbözetet
az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott −
fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.
800 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is
tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.
49. § (1) Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha a családi otthonteremtési kedvezmény
igénybevételének alapját képező építési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott
határidőn, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított öt éven belül – vagy ha építési engedélyhez kötött
munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását
a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig – a támogatott személy
használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve
az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet
részére nem igazolja.
(2) Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha az építtető támogatott személy
az építési szándékától eláll.
(3) Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha a használatbavételi engedély kiállítása,
a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről
szóló hatósági bizonyítvány kiállítása előtt a támogatási szerződés teljesítése más, az építtető támogatott
személynek felróható okból hiúsul meg.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben a támogatott személy a már folyósított támogatást a folyósítás
napjától számított Ptk. szerinti késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy
visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi
az ügy iratait.
(5) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes
visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
50. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett
a) új lakást az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt lebontják – kivéve, ha
a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik,
b) új lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál – ideértve azt az esetet
is, ha a gyermek a családi jogállás megváltozása vagy gyermekvédelmi intézkedés miatt tartósan kikerül
a támogatott személy háztartásából –, akire tekintettel a támogatást igénybe vette,
c) új lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak
vagy
d) új lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
a támogatott személy – a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és
a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított
összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat
átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti
késedelmi kamattal növelten visszafizetni.
(2) Nem minősül a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében foglalt életvitelszerű tartózkodás megsértésének,
ha a támogatott személy vagy az a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte,
a 23. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik.
(3) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) a saját maga és azon gyermeke lakóhelyét érintő változást, akire tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezményt igényelte, a változás bekövetkezésének időpontjától,
c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának harmadik személy részére történő
átengedését annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával.
Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a bejelentési határidő 45 nap, ha
a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges,
a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap.
(4) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes
visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 801
51. § (1) Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és
terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési
kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevételnek a bírósági határozat szerinti vagy
a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányában terheli.
(2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését
követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.
(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha
a) − a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági
vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési
kedvezmény igénybevételével épített vagy vásárolt lakás tulajdonjogát, és
b) a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált
gyermek kivételével – valamennyi gyermek elhelyezésére, akikre tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor,
a tulajdoni részét elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(4) A volt házastársak a (3) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik
a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a családi
otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, amely
a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.
(5) Ha a támogatott személy – a (3) bekezdés kivételével – lakásának egy részét idegeníti el, a családi otthonteremtési
kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(6) Az (5) bekezdés esetében a kormányhivatal határozatban intézkedik az igénybe vett családi otthonteremtési
kedvezmény összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak
a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény
összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom
a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra történő bejegyeztetése iránt.
(7) Ha az élettársak életközössége véget ér, a támogatás visszafizetésére az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
52. § (1) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága az állam javára bejegyzett
jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom időszaka alatt megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra
jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett családi
otthonteremtési kedvezményt a tartózkodási jogosultság megszűnésétől számított Ptk. szerinti késedelmi kamattal
terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.
(2) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes
visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
53. § (1) Ha az igénylő a 43. §-ban foglalt igazolási kötelezettség teljesítése során a hitelintézetnek vagy az igazolást
kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott családi otthonteremtési
kedvezményhez, akkor a támogatott személy a folyósított összeget a folyósítás napjától a Ptk. szerint számított
késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem
tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
(2) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság vizsgálatakor az igénylő által benyújtott nyilatkozatok,
okiratok valódiságát – ha a hitelintézettől elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta
nem ismerhető fel – vélelmezni kell.
54. § Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette
igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, akkor határozatban intézkedik a családi otthonteremtési
kedvezmény – a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése
iránt.
55. § Ha a támogatott fiatal házaspár a 45. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási
kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény
összegét a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten vissza kell fizetnie.
802 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
56. § Amennyiben a támogatott személy a 16. § b) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a 3. §
(1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek után igénybe vett családi
otthonteremtési kedvezmény összegét a bemutatási határidő lejártát követő 60 napon belül visszafizeti.
57. § (1) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig a gyermekvállalását
nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve
a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési
kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal, a 9. §
c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetében a Ptk. szerinti késedelmi kamat ötszörösével
növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva
születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy
csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre
emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnél igazolni. A hitelintézet
az igazolás benyújtásáról a 63. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.
A fiatal házaspár az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre
emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével,
növelve a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő naptól a bejelentés napjáig számított a Ptk. szerinti késedelmi
kamattal, a 9. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetében a Ptk. szerinti késedelmi kamat
ötszörösével köteles visszafizetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló
várandósságból született gyermekkel – ideértve a halva született gyermeket is – a gyermekvállalást teljesítettnek
kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a várandósságot és a gyermek születésének várható időpontját a házasság
felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja,
a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása
a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik.
(4) A támogatott személy kérelmére az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségre – ideértve
az esedékes kamatokat is – az új lakás fekvése szerint illetékes járási hivatal hatósági jogkörében eljárva
méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a családi
otthonteremtési kedvezmény azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
(5) A támogatott személy az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése
vagy elengedése iránt kérelemmel fordulhat a lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes
kormányhivatalhoz. A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a kérelmező
különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint a fizetési kötelezettség
teljesítésre legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet.
(6) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása
tekintetében különösen, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződésben
vállalt gyermek azért nem születik meg, mert
a) a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt;
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről
szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem
vállalták;
c) a gyermek a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően halva születik;
d) két vállalt gyermek esetében a vállalt első gyermek, három vállalt gyermek esetében a vállalt első vagy
második gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel
és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékossággal születik vagy a gyermekvállalásra rendelkezésre
álló határidő alatt fennáll, vagy B oszlopában P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel
születik vagy az a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, illetve a gyermek többszörös és
összetett betegségei közül legalább az egyik a B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel
megjelölt fogyatékosság;
e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és
embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 803
(VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás
társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 4. számú
melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár
ea) a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás
keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet
[a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf ) alpontja szerinti
emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) –
a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vett, vagy
eb) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás
megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. §
(2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet
1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján
a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf ) alpontja szerinti egyik reprodukciós
eljárásra sem alkalmas; vagy
f ) a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.
(7) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetésének
elhalasztása tekintetében az, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.
(8) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség (6) és (7) bekezdés szerinti elhalasztása esetén a legfeljebb
öt éves időtartam elteltével a támogatott személy kérelemére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva
méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti, ha a támogatott
személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a – halasztott – fizetési kötelezettség
teljesítését lehetővé teszi.
(9) A (6) bekezdés e) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró
ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi
adat nem tüntethető fel.
(10) Az igazolást a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani.
(11) A járási hivatal és a kormányhivatal csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a családok
megelőlegezett otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja
megelőzi a méltányossági döntést megalapozó ok megállapításának első időpontját.
(12) A (4) bekezdés szerinti részletfizetési és (5) bekezdés szerinti halasztott fizetési kérelmet a családi otthonteremtési
kedvezmény visszafizetését elrendelő határozat támogatott általi kézhezvételét követő 30. napig lehet benyújtani.
(13) A (4) és (5) bekezdés, a (6) bekezdés a), b) és d) pontja, a (7), (8), (11) és (12) bekezdés rendelkezéseit
a gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő fiatal házaspáron kívül
valamennyi támogatott személy e rendelet szerinti visszafizetési kötelezettségére megfelelően alkalmazni kell.
58. § (1) Ha a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut,
a támogatott személyt írásban felszólítja a támogatás összegének – ahol e rendelet kamatfizetési kötelezettséget
ír elő, az ott meghatározott kamattal történő – visszafizetése iránt. A visszafizetés iránti felhívást – annak
eredménytelensége esetén – a hitelintézet egy alkalommal köteles megismételni. A felhívást oly módon kell közölni,
hogy annak megtörténte bizonyítható legyen.
(2) Ha a támogatott személy a hitelintézet (1) bekezdés szerinti visszafizetési felszólításában foglaltaknak nem tesz
eleget és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a hitelintézet az ügy
iratait, valamint az eredménytelen visszafizetési felszólítást igazoló iratokat megküldi a kormányhivatalnak.
(3) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető.
(4) Az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése
bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.
(5) A visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési
kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlannyilvántartásból
történő törlése iránt.
59. § (1) Ha a támogatott személy a lakásigényét az új lakás cseréjével, vagy az új lakás értékesítését követően másik új
lakás építése vagy új, illetve – az új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési
kedvezményre vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő öt év elteltével – használt lakás vásárlása
útján elégíti ki, a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési
804 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig a támogatott személy – az 50. § (3) bekezdése
szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme alapján a kormányhivatal
– a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett családi
otthonteremtési kedvezmény összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára”
befizette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben
a) a 25. § (2) bekezdése szerinti korlátozásokat alkalmazni kell,
b) a felfüggesztés időtartamát a családi otthonteremtési kedvezmény összegének kincstári letéti számlára
érkezésének napjától kell számítani és a felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható,
c) a támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására
irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 24. § (1) bekezdése és
a 27. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár, valamint
d) a lakásigény kielégítését szolgáló újabb lakás hasznos alapterülete meg kell, hogy haladja a családi
otthonteremtési kedvezménnyel épített, illetve vásárolt új lakás hasznos alapterületét.
(3) A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése
még nem történt meg, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített vagy vásárolt új lakást
a kormányhivatal tehermentesíti.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés
megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról
a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt.
A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő
10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül
átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(5) Ha a támogatott személy a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama
alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű, illetve hasznos alapterületű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti
számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár (ideértve a bekerülési költséget is), illetve a hasznos
alapterület különbözetével arányos része visszafizetett családi otthonteremtési kedvezménynek minősül, amelynek
központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik.
(6) Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartamának lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy
ab) építés esetében a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági
bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány
bemutatásával,
b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt – csökkentve a 60. § (6) bekezdésében foglaltakkal –
számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az újabb lakás megszerzésére fordította, és
c) az újabb lakás hasznos alapterülete meghaladja a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy
épített új lakás hasznos alapterületét,
úgy az e rendeletben és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére vonatkozó támogatási
szerződésben a támogatott személyt – és azon gyermeket, akire tekintettel a támogatást igénybe vette – terhelő
kötelezettségek a támogatási szerződésben foglalt eredeti határidő lejártáig állnak fenn.
(7) A kormányhivatal, valamint a Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést
biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat
lekérdezésével ellenőrzi
a) a tulajdonjog megszerzését – a b) pontban foglaltak kivételével – a (6) bekezdés a) pontja és
a (9)–(10) bekezdés szerinti esetekben,
b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó
vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára
helyezett családi otthonteremtési kedvezmény összegével.
(8) A (6) bekezdés esetében a családi otthonteremtési kedvezményt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és
terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a kormányhivatal intézkedik.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 805
(9) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 24. §
(1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a 60. §
(4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül
a) a lakásigényét az új lakás cseréjével, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása
útján elégíti ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély,
a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,
– a (7) bekezdés szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény
visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban
az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(10) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 24. §
(1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb egy naptári évvel
megelőzően
a) a lakásigényét a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély, a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének
megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,
– a (7) bekezdés szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény
visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban
az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(11) A (10) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének
megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy
a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 60. § (7) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével – meghaladja,
b) a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének – az eladási és a vételár vagy építési
költség különbözetének a 60. § (6) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse, és
c) az újabb lakás hasznos alapterülete meghaladja az elidegenített lakás hasznos alapterületét.
60. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége esetén
az 59. § (1) bekezdése szerinti elidegenítésről szóló szerződést csatolni kell.
(2) Ha a támogatott személy eladó a családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakás
elidegenítéséből származó – a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította
az 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésére, vagy az újabb lakás hasznos alapterülete nem
haladja meg az elidegenített – a családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt – lakás
hasznos alapterületét, úgy a családi otthonteremtési kedvezménynek az új lakás elidegenítéséből származó bevétel
és a vételár vagy bekerülési költség, illetve a hasznos alapterület különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.
A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény
hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra
az állam javára bejegyezteti.
(3) A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének
megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy
a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének – az eladási és a vételár különbözetének
a (7) bekezdés szerinti mértékével csökkentett – arányos részét visszafizesse.
(4) A támogatott személy
a) az új lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) a saját maga és a vele közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt
beköltöző gyermekének lakóhelyét érintő változást a változás bekövetkezésének időpontjától, vagy
c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, az új lakás használatának az 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
átengedését annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával.
Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha
a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy
a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap.
806 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
(5) A kormányhivatal – az 59. § (9) és (10) bekezdésében foglaltak kivételével – a (4) bekezdés szerinti bejelentést
követően, ha a támogatott személy az 59. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban
kötelezi a támogatott személyt a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésére.
(6) Ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget,
akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely
megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés
megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(7) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi
jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy
vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett családi
otthonteremtési kedvezmény összegének kétszeresét.
9. A családi otthonteremtési kedvezmény központi költségvetéssel való elszámolásának szabályai
61. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt az állam nevében a Kincstár nyújtja.
(2) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított családi otthonteremtési kedvezmény összege után 2% költségtérítés
illeti meg, amelyet a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt számol el a központi költségvetéssel.
(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt családi
otthonteremtési kedvezménnyel azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.
(4) A hitelintézet a (3) bekezdés szerinti elszámolást a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található
elszámolási nyomtatvány szerinti formában, tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el és cégszerű
aláírással ellátva papíron és azzal egyidejűleg elektronikus levélben is megküldi a tárgyhónapot követő hónap
20. napjáig a miniszter részére.
(5) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi.
(6) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését
– a (7) bekezdésben és a 67. § (5) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az elszámolás beérkezése
hónapjának 20. napját követő 8 munkanapon belül a miniszter szakmai teljesítésigazolását követően indítja
a 10032000-01457106 számú a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére
a hitelintézet által a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) történő
regisztráció során megjelölt számlája javára.
(7) Az elszámolás késedelmes vagy hibásan történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett vagy a miniszter
észrevétele alapján javított elszámolás miniszterhez történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. Ha
a miniszter az elszámolás javítását tartja szükségesnek, arról a hitelintézetet soron kívül, elektronikus úton értesíti.
(8) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által
történő visszafizetését jogcímenként összesítve elszámolja és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.
(9) Ha a Kincstár a hitelintézet ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg,
a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti,
vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles
a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni. A miniszter által
kiadott teljesítésigazolás nem érinti a Kincstár ellenőrzési jogosultságát.
(10) A Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges
információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.
(11) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel,
az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.
(12) A hitelintézet a támogatásokat a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen elérhető tájékoztató
szerinti formában tartja nyilván.
(13) Az ezen § szerinti elszámolási kötelezettséget a hitelintézet helyett másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási
szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.
62. § A családi otthonteremtési kedvezményt és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az „Egyéb lakástámogatások”
előirányzatból kell finanszírozni.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 807
10. A családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos adatszolgáltatás
63. § (1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet
szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint
a támogatás új igénybevevőinek következő adatait:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) postacím,
d) személyazonosító igazolvány, úti okmány vagy kártyaformátumú vezetői engedély száma,
e) adóazonosító jel,
f ) a gyermek adóazonosító jele.
(2) A hitelintézet az ezen alcím szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti
formában teljesíti havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez – a támogatott
személy hozzájárulása alapján – elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, megkötött és meghiúsult,
a felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló
szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról.
64. § (1) A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint
negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg személyes adatokat nem tartalmazó
adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött családi otthonteremtési kedvezmény
igénybevételére irányuló szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által a 9. alcím
szerinti elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton és nyomtatva, cégszerűen aláírva is megküldi
a miniszter részére.
65. § A hitelintézet évente, a tárgyévet követő év június 30. napjáig a 64. §-ban meghatározott módon, elektronikus úton,
szerződésenként adatot szolgáltat a Kincstárnak a családi otthonteremtési kedvezmény központi költségvetés által
megtérített összegéről.
66. § A családi otthonteremtési kedvezményt is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai
informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár
üzemelteti és fejleszti.
67. § (1) A 61. § (12) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéshez
a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.
(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 63. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 65. § szerinti adatszolgáltatás
esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.
(3) A miniszter a 63–66. § szerinti adatszolgáltatás
a) nem teljesítése esetén a támogatás vagy
b) hiányos teljesítése esetén a hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás
61. § (3), (6) és (7) bekezdése szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.
(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hiányos adatszolgáltatást követő
negyedévi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett
támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.
(6) A miniszter az elszámolásokat és a 64. § szerinti adatszolgáltatást – annak feldolgozását követően – elektronikus
úton megküldi a Kincstárnak.
(7) A 63. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hitelintézet helyett másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási
szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.
808 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
III. FEJEZET
AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS SZABÁLYAI
68. § E fejezet alkalmazásában
a) igénylő: az adó-visszatérítési támogatást e rendelet szerinti feltételek szerint igénylő nagykorú személy,
b) támogatott személy: akivel a hitelintézet az adó-visszatérítési támogatás igénybevételére támogatási
szerződést köt.
69. § (1) Új lakás építése esetén
a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos
lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa
adó-visszatérítési támogatást igényelhet.
(2) Adó-visszaigénylési támogatási kérelem ahhoz a hitelintézethez nyújtható be, amely teljesíti az e rendeletben
foglalt kötelezettségeit.
(3) Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal,
2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.
(4) Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. §
d) pontja szerinti termékértékesítésre.
(5) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint
a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások
számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb
5 000 000 forint.
(6) Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést,
amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület
felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.
(7) Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a 13. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, valamint
az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó információkat az adó-visszatérítési támogatás szabályszerű
igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár vagy
az állami adóhatóság részére.
(8) Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását
követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.
(9) Ha az igénylő családi otthonteremtési kedvezményt igényel, az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg
nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét és
a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, a 36. § (3) bekezdése alapján számított, az értékbecslés és a helyszíni
szemle díját nem tartalmazó, legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat köteles megfizetni.
(10) A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra – ideértve a visszafizetéshez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettséget is – vonatkozó visszafizetési kötelezettség kapcsán részletfizetési kérelemmel fordulhat az új
lakás fekvése szerint illetékes járási hivatalhoz. A járási hivatal eljárására az 57. § (4) bekezdésében foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
(11) A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra – ideértve a visszafizetéshez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettséget is – vonatkozó visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránti
kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal eljárására az 57. § (5) és (7) bekezdésében foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
70. § Az adó-visszatérítési támogatásra az 5. és 6. §-ban, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. és 15. §-ban, a 17. §-ban,
a 18. § (3) bekezdésében, a 21. §-ban, a 23. és 24. §-ban, a 25. § (1) bekezdésében, a 28–30. §-ban, a 36. és
37. §-ban, a 39–44. §-ban, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49–54. §-ban, az 58–67. §-ban foglaltakat
− az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó része esetén a 44. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével – is
megfelelően alkalmazni kell.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 809
IV. FEJEZET
A HÁROM VAGY TÖBB GYERMEKES CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSA
71. § E fejezet alkalmazásában
a) igénylő: a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását e rendelet szerinti
feltételek szerint igénylő nagykorú személy,
b) lejárt tőketartozás: a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel
nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot
meghaladja,
c) támogatott személy: akivel a hitelintézet a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési
kamattámogatásának igénybevételére támogatási szerződést köt,
d) ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített,
a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás.
72. § (1) A 9. § c) pontja szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy Magyarország
területén lévő új lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön)
kamatainak megfizetéséhez három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását
(a továbbiakban: otthonteremtési kamattámogatás) igényelheti.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatásának mértéke a 73. § (1) bekezdése szerint meghatározott ügyleti kamat
3 százalékponttal csökkentett mértéke.
(3) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatást az állam a kölcsön futamidejének első
huszonöt évében nyújtja.
(4) A kölcsön kamata az otthonteremtési kamattámogatás időszaka alatt ötévente változhat.
(5) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot.
(6) Az otthonteremtési kamattámogatás az e rendeletben foglalt kötelezettségeit teljesítő hitelintézet által folyósított
kölcsönhöz nyújtható.
(7) Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint
a tőke törlesztése is csak forintban történhet.
(8) Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható
a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján
folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,
b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és
c) lejárt tőketartozás esetén.
(9) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő
folyósítása az otthonteremtési kamattámogatási kérelem benyújtását követő hat hónapon belül a támogatott
személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra
való jogosultságát elveszti.
(10) Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy
– új lakás építése, bővítés vagy korszerűsítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó
költségvetést a hitelintézet elfogadja.
(11) Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó támogatási szerződésben az igénylő vállalja, hogy az új lakásra
vonatkozó használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy
a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt az utolsó kölcsönrész
folyósításáig bemutatja a hitelintézet részére.
(12) Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan
feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül
bevonásra.
(13) A hitelintézet az igényelt kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli
a támogatott személlyel.
(14) Az otthonteremtési kamattámogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek az otthonteremtési kamattámogatás
igénylésének időpontjában nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. §
(1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben vagy az igénylő a KHR-ben
szereplő tartozását már legalább egy éve teljesítette.
810 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
73. § (1) A szerződésszerű teljesítés esetén – a 72. § (3) bekezdése szerinti időszakban – a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti
kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított
ügyleti kamat éves mértéke – a 72. § (3) bekezdése szerinti időszakban – nem haladja meg:
a) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ
Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett,
a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény
aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga
130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét,
b) az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján
kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári
hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben
az érintett futamidőre az a) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus
fordulónapján kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló
kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerint
számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig
közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított,
az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.
(4) A támogatott személy a támogatás időszakában az e rendeletben meghatározott mértékű otthonteremtési
kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet.
(5) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti
vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed
része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás
a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.
(6) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám
360 nap.
(7) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet
szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint
20/A. §-a helyett a (8)–(12) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A hitelintézet – a támogatás időtartama alatt – a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult.
Az ügyleti kamat az (1) bekezdés szerint változik.
(9) A hitelintézet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített
ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.
(10) Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az e rendelet alapján
alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve
a) az adott kölcsönszerződésre az e rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható
legmagasabb ügyleti kamat, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamatának
a különbözetével,
b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az e rendelet szerint 2014. december 31-én
alkalmazható legmagasabb ügyleti kamatának és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes
ügyleti kamatának a különbözetével.
(11) Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul
a (8)–(10) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt
kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.
(12) Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően
a hitelintézet
a) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. §
(2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy
b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant
alkalmazza tovább
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 811
ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy
bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelárperiódusra
tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot
vesz figyelembe.
74. § Az otthonteremtési kamattámogatási kérelem benyújtásakor a hitelintézet átadja az igénylőnek a miniszter
tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges
dokumentumokról.
75. § A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor
a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a 72. §
(3) bekezdés szerinti időtartamra, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján
a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
76. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike
a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem
benyújtásakor a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel nem személyére vonatkozóan teljesült,
a kölcsönszerződés módosítását követően a támogatott személyeket visszafizetési kötelezettség nem terheli, és
a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását
követően jogosult.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike
a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem
benyújtásakor a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel személyére vonatkozóan teljesült, a támogatott
személyeket visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó támogatott személy
az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően − a (3) bekezdés szerinti kivétellel −
nem jogosult.
(3) A (2) bekezdés esetén, ha a kötelemben maradó támogatott személy a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel
kölcsönkérelem benyújtását megelőző időszakra, személyére vonatkozóan való teljesülését a kölcsönkérelem
benyújtásakor igazolta vagy a kölcsönszerződés támogatott személy adóstársára vonatkozóan való megszüntetése
céljából történő módosítását megelőzően igazolja, a kamattámogatásra való jogosultság továbbra is fennmarad.
(4) Az (1)–(3) bekezdés esetén a 23. és 26. §-ban vállalt kötelezettséget a kölcsönszerződés megszüntetését
kezdeményező adósnak legalább a kölcsönszerződés személyére vonatkozóan való megszüntetése céljából
történő módosításának időpontjáig kell teljesíteni. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett
lakás vonatkozásában a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés módosításának időpontjáig a 23. és
26. §-ban vállalt kötelezettséget nem teljesíti, a támogatott személyeket a támogatás igénybevételétől esedékes
– az e rendelet szerinti kamatfizetési kötelezettséggel növelt – visszafizetési kötelezettség terheli és a kötelemben
maradó adós az otthonteremtési kamattámogatásra nem jogosult.
77. § Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele
jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében
felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami
adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési
kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének
visszatérítését.
78. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra az 5–8. §-ban, a 13–18. §-ban, a 20. §-ban, a 22–29. §-ban, a 31–35. §-ban,
a 36. § (1) és (2) bekezdésében, a 37. § (1)–(3) és (6)–(10) bekezdésében, a 38–41. §-ban, a 43–44. §-ban, a 45. §
(2) bekezdésében, a 46. §-ban, a 48. § (2) bekezdésében, a 49–54. §-ban, valamint az 56–67. §-ban foglaltakat is
megfelelően alkalmazni kell.
(2) A hitelintézet köteles a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatására vonatkozó
reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő három vagy több gyermekes
családok otthonteremtési kamattámogatása Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.”
(3) A családok otthonteremtési kamattámogatására vonatkozó (2) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes
szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.
812 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
79. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet.
(3) Hatályát veszti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. alcíme.
80. § Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy az e rendelet szerinti családi
otthonteremtési kedvezményre és az e rendelet szerinti otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó hitelintézeti
reklámok, hirdetések részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
81. § Legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő első adatszolgáltatási kötelezettség határidejét 20 nappal
megelőzően a hitelintézetnek a Kincstártól kérnie kell az adatszolgáltatóként történő nyilvántartásba vételt
a Kincstár honlapján elérhető igénylőlap beküldésével. A Kincstár az igénylőlap beérkezésétől számított
5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítót.
82. § (1) A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján 2016. január 1-jén vagy azt követően,
de az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált, 1. § a) és b) pontja szerinti lakáscélú
támogatások iránti kérelmekre – ha az az igénylőre kedvezőbb – e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. alcíme alapján 2016. január 1-jén
vagy azt követően, de az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált, 1. § c) pont szerinti
lakáscélú támogatások iránti kérelmekre – ha az az igénylőre kedvezőbb – e rendelet szabályait kell alkalmazni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelethez
Büntetőjogi kizáró feltételek
A családi otthonteremtési kedvezmény akkor nem igényelhető, ha az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét
a bíróság
a) bűntett,
b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással
összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel
vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény
311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. §
(1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],
c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi
jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének
megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi
IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés],
számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény
esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés],
gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés],
visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. §
(1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés
elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény
316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi
IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 813
kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi
IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan
elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés] orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. §
(2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §], vagy
d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való
kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés],
kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás
megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés],
lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége
[Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. §
(2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. §
(1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], orgazdaság vétsége [Btk. 379. §
(2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. §
(1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének
vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának
vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §],
tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]
miatt megállapította, és az elkövető az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól.
A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete
a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 44. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja, hogy támogassa a gyermeket nevelő és vállaló szülőket családjuk megfelelő otthonának biztosítása
érdekében.
(2) A gyermeket nevelő, valamint a gyermeket vállaló nagykorú személy (a továbbiakban: igénylő) e rendeletben
meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatást (a továbbiakban:
családi otthonteremtési kedvezmény) vehet igénybe használt lakás vagy egylakásos lakóépület (a továbbiakban
együtt: lakás) vásárlása vagy bővítése érdekében.
(3) A családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár
esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén igényelhető.
(4) Az igénylő a hitelintézetnél benyújtott kérelme alapján igényelheti a családi otthonteremtési kedvezményt, melyet
a megkötött támogatási szerződés alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a hitelintézeten
keresztül folyósít. Az igénylőnek a hitelintézettel kötött támogatási szerződésben vállalnia kell, hogy megfelel
az e rendeletben támasztott feltételeknek. Az igénylő a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően támogatott
személynek minősül. A támogatás igénylésekor a valótlan adatok szolgáltatása, valamint a támogatás jogosulatlan
igénybevétele esetén a családi otthonteremtési kedvezményt az e rendeletben foglaltak szerint vissza kell fizetni.
2. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény a lakás vételárának megfizetésére vagy a meglévő lakás bővítésének
bekerülési költségére használható fel.
(2) A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.
814 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
(3) Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak.
(4) Az igénylőnek lehetősége nyílik arra, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt az e rendelet szerinti jogosultsági
feltételekkel és mértékben az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó családi otthonteremtési kedvezmény
szerinti új lakásra vegye igénybe, azzal, hogy ha az e rendelet szerint igényelhető családi otthonteremtési
kedvezményt új lakás építése vagy vásárlása érdekében veszi igénybe, a támogatás igénylésének eljárási szabályaira,
a támogatás folyósítására, felhasználásának ellenőrzésére és a támogatás visszafizetésére az új lakások építéséhez,
vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
3. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok
szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon
gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.
(2) Ha az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény iránti
kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e rendelet vagy az egyéb lakáscélú
állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt
megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a háztartásában nevelt gyermeke után folyósított támogatással csökkentett
támogatási összeg igényelhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű
bentlakási kötelezettséget az e rendelet szerinti újabb családi otthonteremtési támogatással érintett lakásban kell
teljesíteni.
(4) Ha a fiatal házaspár az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt
megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkezik vagy megelőlegezett otthonteremtési kedvezményt vett igénybe,
e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre akkor köthető támogatási szerződés, ha a korábbi
gyermekvállalás teljesült.
(5) A hitelintézet a (4) bekezdés szerinti korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai
informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi.
4. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt az állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet e rendelet szerinti
közreműködésével.
(2) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való
elszámolást a hitelintézet végzi.
(3) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett eljárásokban – ha e rendelet másként nem rendelkezik – első
fokon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes megyei
kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala
(a továbbiakban együtt: kormányhivatal), másodfokon a Kincstár jár el. A kormányhivatal, valamint a Kincstár
e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvényt kell alkalmazni.
(4) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik –
a Kincstár képviseli.
(5) A kormányhivatalnak a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi
ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja,
b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f ) pontjában és kizárólag
ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.
(6) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez a kormányhivatal
lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.
2. Értelmező rendelkezések
5. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett
élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa;
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 815
2. fiatal házaspár: házastársak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti
kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét;
3. gyermek:
a) a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és
ba) a 20. életévét még nem töltötte be,
bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és
a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota
legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
4. használt lakás: olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó
lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak;
5. hasznos alapterület: a következő helyiségek hasznos alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló
rendeltetési egységen belül találhatók:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f ) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;
6. hitelintézet:
a) a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet,
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően
a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, valamint
c) a jelzálog-hitelintézet;
7. lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlannyilvántartásban
lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel,
amely rendelkezik legalább:
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában
további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel,
térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
b) közműves villamos energia szolgáltatással,
c) egyedi fűtési móddal,
d) közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi
előírásoknak megfelelően történik, és
e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút
van;
8. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos
minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően
kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban:
Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az országos településrendezési és
az építési követelményekről szóló kormányrendeletben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.
816 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
3. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele
6. § A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén,
a) használt lakás vásárlása vagy
b) meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése
céljából vehető igénybe.
7. § (1) A családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek
tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
tulajdonnal kell rendelkeznie.
(2) A családi otthonteremtési kedvezmény használt lakás vásárlásához abban az esetben igényelhető, ha a lakás
– az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt
a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében,
szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények
kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási
igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai
szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet
nem utasíthatja el a kérelmet.
8. § (1) A lakás hasznos alapterületének el kell érnie
a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,
d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.
(2) A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi
gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról
szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már
igénybe vettek.
(3) Lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot.
A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.
9. § (1) Lakás bővítésének minősül
a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési
tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;
b) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtérbeépítés
révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.
(2) A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.
(3) Lakás bővítése esetén a bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon
személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a családi
otthonteremtési kedvezményre jogosult, és a bővítést követően
a) lakhatási körülményeiknek javulnia kell, valamint
b) a kialakított lakásnak meg kell felelnie a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
4. A családi otthonteremtési kedvezmény mértéke
10. § (1) A támogatás megállapítása során
a) a meglévő gyermeket,
b) a 24. hetet betöltött magzatot, valamint
c) a vállalt gyermekeket
együttesen kell figyelembe venni.
(2) A 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vehető figyelembe az a gyermek, aki után az egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező
kölcsönt már igénybe vettek.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 817
(3) A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához
a) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő
gyermekét,
b) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő
közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,
c) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban
élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen
kell figyelembe venni.
(4) A családi otthonteremtési kedvezményt igénylő élettársak esetén a családi otthonteremtési kedvezmény
igényelhető összegét az (5)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy az igényelhető
legmagasabb összeg a 11. § d) pontja szerinti támogatási összeg.
(5) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után
igénylik, – együttes igénylőként – a 11. § szerint jogosultak a támogatásra.
(6) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után
igénylik, – együttes igénylőként – a 11. § szerint jogosultak a támogatásra.
(7) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik
után igénylik, az általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni,
hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési
kedvezményre lenne jogosult. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik
igénybe.
(8) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját
gyermekei után igénylik, – együttes igénylőként – a 11. § szerint jogosultak a támogatásra.
(9) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél
saját gyermeke után igénylik, az általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell
meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi
otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. A közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet
figyelembe venni. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe.
11. § A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege
a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
c) három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
d) négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.
5. A családi otthonteremtési kedvezményre jogosult személyek
12. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar
állampolgárnak kell tekinteni,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát
Magyarország területén gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben
foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező
személy.
(2) Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási
jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
13. § Együttes igénylők esetén – ha e rendelet kivételt nem tesz – a feltételeket mindkét igénylőnek teljesítenie kell, és
a nyilatkozatokat mindkét igénylőnek meg kell tennie.
818 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
14. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy
a) az igénylő büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem
állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése
miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő
e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már
mentesült;
b) az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása;
c) az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy
a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint – ide nem értve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény
hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
személyt – biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan
ca) a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel,
cb) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya
alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
vagy
cc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi
hatóság által kiállított igazolással igazolja;
d) a lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási
igények kielégítésére alkalmas;
e) az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén
a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik,
ide nem értve azt, ha lakástulajdona – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – szerződésen vagy
jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépését megelőzően,
vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet
hatálybalépésekor vagy azt követően került sor;
f ) az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző
5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát;
g) lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei
kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.
(3) A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben
a) – és azt megelőzően a kérelemben is – nyilatkozik arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezményre
vonatkozó információkat, valamint a saját és a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekei alábbi adatait:
aa) név,
ab) születési név,
ac) anyja neve,
ad) születési hely és idő,
ae) állampolgárság vagy hontalan jogállás,
af ) lakcím,
ag) értesítési cím,
ah) személyi azonosító és
ai) adóazonosító jel
a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet
kezelje és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére;
b) – és azt megelőzően a kérelemben is – büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a családi
otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb
lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú
állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem kötelezték;
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 819
c) lakás vásárlása esetén nyilatkozik arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa,
valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik
tulajdonnal;
d) vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát
készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás
nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett,
kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti;
e) vállalja, hogy lakás bővítése esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott
készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség
legalább 70 százalékáról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat;
f ) tudomásul veszi, hogy ha lakás bővítése során az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján
az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet
csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó
számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési
szerződést – a folyósítást megelőzően – bemutatja;
g) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, amelynek kiállítására a kérelem
benyújtását követően került sor, valamint amelynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában
működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot
a számlakibocsátó tekintetében igazolja;
h) vállalja, hogy lakás építési engedély-köteles bővítése esetén legkésőbb a családi otthonteremtési
kedvezmény utolsó részfolyósításáig a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt bemutatja;
i) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, a kormányhivatal és a hitelintézet a dokumentumok
valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi
otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét
a helyszínen ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan
jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik,
a kormányhivatalt hivatalból értesítse;
j) vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra
került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól
számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik;
k) vállalja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását, bővítés esetén az utolsó részfolyósítását
követő 30 napon belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan
támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely igazolja, hogy a családi otthonteremtési
kedvezménnyel vásárolt vagy bővített lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye,
akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt;
l) a 10. § (3) bekezdés c) pont szerinti esetben nyilatkozik a gyermekvállalásról;
m) a 10. § (3) bekezdés c) pont szerinti esetben, valamint magzat után igényelt családi otthonteremtési
kedvezmény esetén
ma) hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek születését a Kincstár − a családtámogatási adatbázist
magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által
szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa,
mb) vállalja, hogy ha a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, a gyermek
születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét
tartalmazó adóigazolványát, vagy a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló
dokumentumot a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére
bemutatja;
n) a 3. § (2) bekezdése szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai
megjelölésével büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik
hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette
igénybe a vissza nem térítendő állami támogatást;
o) az igénylő a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben vállalja, hogy tartózkodási jogosultságának
fennállását évente, a tárgyév január 31-ig a hitelintézetnek igazolja.
820 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
(4) A (3) bekezdés a) és k) pontja szerinti nyilatkozatot azon nagykorú, közös háztartásban élő gyermeknek is meg kell
tennie, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe veszik.
(5) Ha a támogatási szerződésben foglalt bármely feltétel nem teljesül, erről a hitelintézet tudomásszerzését követően
haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.
15. § Nem minősül a 14. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettség megszegésének, ha
a) a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett
gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte,
egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
c) ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték,
a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése
szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
d) a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte,
közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését
tölti,
f ) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
g) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását
követően elköltözik.
16. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével
a) vásárolt használt lakásra a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés
megkötését követő,
b) bővített lakásra a munkálatok idejére és a munkálatok befejezését, vagy − építési engedélyköteles bővítés
esetén − a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő,
c) a 23. § szerinti esetben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés
megkötésének időpontjától számítva
10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom
kerül bejegyzésre. A jelzálogjog ranghelyét kizárólag a lakás vásárlása vagy bővítése érdekében felvett lakáscélú
hitelintézeti, lakástakarék-pénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog előzheti meg.
(2) Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésekor a hitelintézet jár el.
6. A támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletes szabályok
17. § A 14. § (3) bekezdés j) pontja szerinti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell
rendelkeznie. A lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.
18. § A 14. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint értékesített lakástulajdon vételárát csökkenteni kell
a) az adásvételt követően vásárolt ingatlan vételárának,
b) a lakástulajdont terhelő, a vételárból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatás,
c) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett lakáscélú hitelintézeti kölcsön vételárból törlesztett,
d) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék,
e) az adásvételre tekintettel megfizetett közteher
összegével.
7. Lakás bővítése esetén irányadó szabályok
19. § (1) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett,
legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.
(2) Lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének
feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.
(3) Bővítés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti
számlával igazolt bekerülési költség 50 százalékát.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 821
(4) Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési
tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:
a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló
helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és
központi berendezéseinek építési költsége –,
b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel
tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,
c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.
(5) Ha a támogatott személy a 14. § (3) bekezdés e) pontja alapján vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti
a hitelintézet részére a számlabemutatási kötelezettségét, legfeljebb a hitelintézet által elfogadott költségvetés
összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb a (3) bekezdés alapján számított összegű
kedvezményre jogosult.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a különbözet a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követően merül
fel, és a támogatott személy hitelintézettel kötött kölcsönszerződéssel rendelkezik, a különbözet a kölcsöntartozás
csökkentésére használható fel.
(7) Ha a lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési
tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb
a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti összeg 20 százalékával csökkenthető.
8. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény szabályai
20. § (1) A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha
a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti.
(2) A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő – a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel –
egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.
(3) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének
időpontjától, építési engedélyköteles bővítésnél használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét
igazoló hatósági bizonyítvány vagy nem építési engedély köteles bővítés esetén a bővítés megtörténtéről szóló
hatósági bizonyítvány kiadásának napjától kell számítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti okiratot a fiatal házaspár az annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb
a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni.
(5) Ha a fiatal házaspár a (4) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet
felszólítását követően sem tesz eleget, a családi otthonteremtési kedvezmény összegét az igénybevétel napjától
számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten köteles a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére
visszafizetni.
(6) A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel
a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósság tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási
határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(7) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében
eljáró kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére
a (2) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás
teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt
a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti.
(8) A gyermekvállalás teljesítése a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat
következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermek is. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a 14. §
(3) bekezdés m) pont szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti.
(9) A Kincstár a (2) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak
leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
(10) Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti
családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, úgy – a kiállítást követő 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését
igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére
bemutatni.
822 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
21. § (1) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását
nem vagy csak részben teljesíti, az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve
a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési
kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten
– a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik,
a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy
csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre
emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnél igazolni. A fiatal házaspár
az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének
időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével, a bírósági ítélet
jogerőre emelkedését követő naptól a bejelentés napjáig számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelve
köteles visszafizetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló
várandósságból született gyermekkel – ideértve a halva született gyermeket is – az adott gyermekvállalást teljesítettnek
kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a várandósság tényét és a gyermek születésének várható időpontját a házasság
felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja,
a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása
a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik.
22. § A hitelintézet a 20. és 21. § szerinti okirat és igazolás benyújtásáról, valamint a nyilatkozat megtételéről a havi
adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.
9. A családi otthonteremtési kedvezmény során figyelembe nem vett, utóbb született gyermek esetén
alkalmazandó szabályok
23. § (1) Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a családi otthonteremtési
kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem
részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. Az utóbb született gyermek után igényelhető családi
otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén a családi
otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott bekerülési költséget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből
eredő tartozás törlesztésére vehető igénybe az utóbb született gyermek után, – a születés időpontjában,
örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában már meglévő gyermekek számától és a lakás hasznos
alapterületétől eltekintve – a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos
jogszabályi feltételek mellett.
(3) Ha az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény igénylése a 26. §
(1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, – a kedvezmény első igénybevételének időpontja szerinti
feltételek szerint és összegeket figyelembe véve – a családi otthonteremtési kedvezmény a bekerülési költség
megfizetésére is felhasználható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény kizárólag a vételár megfizetéséhez, bővítés esetén
a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által az adásvételt vagy a használatbavételt megelőzően nyújtott
és folyósított, a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló
kölcsönszerződésből a családi otthonteremtési kedvezmény iránti (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának
időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel.
10. Használt lakás bővítéséhez és vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény
igénybevételének eljárási szabályai
24. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti az e rendeletben foglalt
kötelezettségeit.
(2) A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel
való elszámolását az (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem
benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a támogatást folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 823
(3) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség
megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti
családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény
nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga
vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(4) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét
az államra nem háríthatja át.
(5) A hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi
szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által
nyújtott támogatás.”
(6) A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó (5) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait
az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.
(7) Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy az e rendelet és egyéb lakáscélú állami
támogatásokat szabályozó kormányrendeletek szerinti lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől
veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa
letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát elfogadni.
(8) A (7) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény,
valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek
állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról
szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.
25. § A hitelintézet a támogatott személytől a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásáért
a családi otthonteremtési kedvezmény összegének 1,5 százalékának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint bírálati
díjat kérhet, mely összeg nem tartalmazza az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. A 30. § (2) bekezdése szerinti
esetben a hitelintézet a dokumentumok beszerzésének költségeit az igénylő felé felszámíthatja. Ha a támogatott
személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság
elbírálásáért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
26. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását
– a 23. §-ban foglaltak kivételével – használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő
120 napon belül, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől.
(2) A 2. § (4) bekezdése szerinti családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének
meghatározását e rendeletben foglaltak szerint, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő
120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét
megelőzően kell kérni a hitelintézettől.
(3) Ha az igénylő az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családi otthonteremtési kedvezmény
igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt.
(4) A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket
igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési
kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek,
amelyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belső szabályzata szerinti várható időtartamáról.
A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő
közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
(5) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a jogszabályban
foglalt feltételeknek megfelel, és a lakás vásárlását vagy bővítését – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön
igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.
(6) Ha a lakás vásárlását vagy bővítését az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, a családi
otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön
felvételéhez hitelképesnek minősíti.
(7) Ha az igénylő a lakás vásárlását vagy bővítését a saját erőn és a családi otthonteremtési kedvezményen felül
hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a családi otthonteremtési kedvezményt és a hitelintézeti
kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményt nyújtó
hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott, a kölcsönszerződés előre meghatározott
824 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalását.
A kölcsön folyósítása a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően történik.
27. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelem benyújtásakor
hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. A jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a 30. §
(1) bekezdése szerinti dokumentumokkal igazolja a hitelintézet számára.
(2) Ha a lakás vásárlása vagy bővítése családi otthonteremtési kedvezménnyel is megvalósítható, a hitelintézet átadja
az igénylőnek a miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető, és a hitelintézetek részére elektronikus
úton megküldött tájékoztatót a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltételeiről, valamint
írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
28. § (1) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen,
írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek
megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, – az írásbeli elutasítás
az igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül – a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító
feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A kormányhivatal megkeresésére
a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok
másolatát.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint jogerőre emelkedett határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez
történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, a hitelintézet e feltételek
fennállásának hiányára hivatkozással a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés
igénylővel történő megkötését és a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását nem tagadhatja meg
akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A jogerős határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem
korlátozhatja.
29. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak, a hitelintézet az igénylővel
a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről támogatási szerződést köt.
(2) A családi otthonteremtési kedvezményből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését
a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.
30. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:
1. a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
2. a bejelentett lakóhelyet és a személyi azonosítót a lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági
igazolvánnyal,
3. a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes
tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
4. a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes
letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, a menekült jogállást
az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító
igazolvánnyal, a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló
hatósági igazolással,
5. azt a tényt, hogy az igénylő csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki
után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő
lakáscélú állami támogatás igénybevételére még nem került sor, büntetőjogi felelősség mellett kiállított
nyilatkozattal,
6. a házasságot anyakönyvi kivonattal,
7. a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, a kiskorú gyermeknek a szülői felügyeleti jog gyakorlásával
összefüggésben meghatározott lakóhelyét a jogerős bírósági határozat bemutatásával, az örökbefogadást
a gyámhatóság engedélyező határozatával,
8. a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.)
Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal,
9. a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,
10. a várandósság betöltött 24. hetét a várandósgondozási könyvvel,
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 825
11. a közös háztartás fennállását, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt nyilatkozattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek a szülői felügyeleti jog gyakorlásával
összefüggésben meghatározott lakóhelyét a jogerős bírósági határozat bemutatásával, az örökbefogadást
a gyámhatóság engedélyező határozatával,
12. a 14. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó
kormányhivatal által kiállított igazolással, illetve az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles
magyar nyelvű fordításával,
13. a köztartozásmentességet – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges együttes adóigazolással,
14. középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán fennállói tanulói jogviszonyt a középfokú
intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási
intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,
15. a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán fennálló hallgatói jogviszonyt a felsőoktatási intézmény által
kiállított igazolással,
16. a 14. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozatával,
17. a tulajdonjog fennállását 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, a tulajdonjog
megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap
másolattal,
18. a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli
hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet a családi
otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,
19. kormányhivatal igazolásával, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján
a fiatal házaspár lakásépítési kedvezményt megelőlegező fennálló kölcsönszerződéssel nem rendelkezik.
(2) Ha az igazolandó tény a hitelintézet általi megkeresés útján, az igénylő közreműködése nélkül is igazolható,
az (1) bekezdés szerinti csatolandó dokumentum megjelölésével és a felmerült költségek utólagos megfizetésének
vállalásával az igénylő kérheti, hogy a megjelölt dokumentumot – az igénylő helyett és nevében történő eljárásra
feljogosító, a szükséges adatkezeléshez való hozzájárulást is tartalmazó meghatalmazás alapján – a hitelintézet
szerezze be. A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatványokat a hitelintézet biztosítja.
31. § (1) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott
eredeti számlát – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig
irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában
és mikor mutatták be a hitelintézetnél az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében.
(2) Ha a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges,
a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(3) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése,
illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele utolsó napjától számított 5 évig
megőrizni.
32. § A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultsága fennállását évente, legkésőbb
január 31-ig igazolja a hitelintézet részére. A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási
jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni.
33. § (1) A kormányhivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét
hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(2) A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
11. A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása
34. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása használt lakás vásárlása esetén a támogatási
szerződés megkötését követően, egy összegben történik.
(2) A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása lakás bővítése esetében, a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó
826 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági
bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.
(3) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz
meg, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása kizárólag a használatbavételi engedély, a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.
(4) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményen és
a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakásbővítésre már felhasználta.
(5) A hitelintézet lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását
megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti
számlabemutatással ellenőrzi.
12. A családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének szabályai
35. § (1) Ha az igénylő a 30. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak
valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a családi otthonteremtési kedvezményhez, akkor
a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított késedelmi kamattal
köteles visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet
tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
(2) Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette
igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény
– igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
36. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett
a) lakást az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt lebontják – kivéve, ha
a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik,
b) lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel
a támogatást igénybe vette,
c) lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak,
vagy
d) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
a támogatott személy – a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és
a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított
összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat
átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti
késedelmi kamattal növelten visszafizetni.
(2) Nem minősül a 14. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt életvitelszerű tartózkodás megsértésének, ha a támogatott,
vagy az a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, a 14. § (3) bekezdés
j) pontjában meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik.
(3) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) a saját maga és azon gyermeke lakóhelyét érintő változást, akire tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezményt igényelte a változás bekövetkezésének időpontjától,
c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának harmadik személy részére történő
átengedését annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával.
Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a bejelentési határidő 45 nap, ha
a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges,
a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap.
(4) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes
visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
37. § (1) Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és
terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 827
kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy
a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.
(2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését
követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.
(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha
a) − a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági
vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési
kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás tulajdonjogát, és
b) a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá
vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek lakóhelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési
kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél marad,
a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(4) A volt házasfelek a (3) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik
a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a családi
otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, amely
a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.
(5) Ha a támogatott személy – a (3) bekezdés kivételével – lakásának egy részét idegeníti el, a családi otthonteremtési
kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(6) Az (5) bekezdés esetében a kormányhivatal határozatban intézkedik az igénybe vett családi otthonteremtési
kedvezmény összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak
a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény
összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom
a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra történő bejegyeztetése iránt.
(7) Ha az élettársak életközössége véget ér, a támogatás visszafizetésére az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
38. § (1) Ha a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem
kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett
családi otthonteremtési kedvezményt a tartózkodási jogosultság megszűnésétől számított Ptk. szerinti késedelmi
kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.
(2) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes
visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
39. § (1) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig a gyermekvállalását
nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve
a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési
kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten
– a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik,
a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy
csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre
emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnél igazolni. A hitelintézet
az igazolás benyújtásáról a 47. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.
A fiatal házaspár az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre
emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével,
növelve a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő naptól a bejelentés napjáig számított a Ptk. szerinti késedelmi
kamattal köteles visszafizetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló
várandósságból született gyermekkel – ideértve a halva született gyermeket is – a gyermekvállalást teljesítettnek
kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a várandósságot és a gyermek születésének várható időpontját a házasság
felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja,
a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása
a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik.
828 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
(4) A támogatott személy kérelmére az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségre – ideértve
az esedékes kamatokat is – az érintett lakás fekvése szerint illetékes járási hivatal hatósági jogkörében eljárva
méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a családi
otthonteremtési kedvezmény azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
(5) A támogatott személy az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése
vagy elengedése iránt kérelemmel fordulhat a lakáscélú állami támogatással érintett lakás fekvése szerint illetékes
kormányhivatalhoz. A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a kérelmező
különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint a fizetési kötelezettség
teljesítésre legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet.
(6) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása
tekintetében különösen, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződésben
vállalt gyermek azért nem születik meg, mert
a) a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt;
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről
szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem
vállalták;
c) a gyermek a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően halva születik;
d) két vállalt gyermek esetében a vállalt első gyermek, három vállalt gyermek esetében a vállalt első vagy
második gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel
és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékossággal születik vagy a gyermekvállalásra rendelkezésre
álló határidő alatt fennáll, vagy B oszlopában P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel
születik vagy az a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, illetve a gyermek többszörös és
összetett betegségei közül legalább az egyik a B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel
megjelölt fogyatékosság;
e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és
embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998.
(VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás
társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 4. számú
melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár
ea) a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás
keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet
[a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf ) alpontja szerinti
emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás)
– a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vett, vagy
eb) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás
megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. §
(2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet
1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján
a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf ) alpontja szerinti egyik reprodukciós
eljárásra sem alkalmas; vagy
f ) a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.
(7) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetésének
elhalasztása tekintetében az, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.
(8) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség (6) és (7) bekezdés szerinti elhalasztása esetén a legfeljebb
öt éves időtartam elteltével a támogatott személy kérelemére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva
méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti, ha a támogatott
személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a – halasztott – fizetési kötelezettség
teljesítését lehetővé teszi.
(9) A (6) bekezdés e) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró
ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi
adat nem tüntethető fel.
(10) Az igazolást a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 829
(11) A járási hivatal és a kormányhivatal csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy
a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés megkötésének
időpontja megelőzi a méltányossági döntést megalapozó ok megállapításának első időpontját.
(12) A (4) bekezdés szerinti részletfizetési és (5) bekezdés szerinti halasztott fizetési kérelmet a családi otthonteremtési
kedvezmény visszafizetését elrendelő határozat támogatott általi kézhezvételét követő 30. napig lehet benyújtani.
(13) A (4) és (5) bekezdés, a (6) bekezdés a), b) és d) pontja, a (7), (8), (11) és (12) bekezdés rendelkezéseit
a gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő fiatal házaspáron kívül
valamennyi támogatott személy e rendelet szerinti visszafizetési kötelezettségére megfelelően alkalmazni kell.
40. § (1) Ha a támogatott személy az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére
sem tesz eleget, a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a kormányhivatalhoz fordul.
(2) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető.
(3) Az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése
bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.
(4) A visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési
kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlannyilvántartásból
történő törlése iránt.
41. § (1) Lakás bővítése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha
a) a támogatott személy a bővítési szándékától eláll,
b) a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének alapját képező bővítési munkák elvégzését
a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított
öt éven belül – vagy ha építési engedélyhez kötött munkálatok esetén a támogatott személy az építésügyi
hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély
meghosszabbított hatályának lejártáig – a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy
a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet részére nem igazolja,
c) a használatbavételi engedély kiállítása, a használatbavétel tudomásulvétele előtt a támogatási szerződés
teljesítése más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatott személy a már folyósított támogatást
a folyósítás napjától számított, Ptk. szerinti késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Ha a támogatott személy
visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt.
(3) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes
visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.
42. § (1) Ha a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut,
a támogatott személyt írásban felszólítja a támogatás összegének – ahol e rendelet kamatfizetési kötelezettséget
ír elő, kamattal történő – visszafizetése iránt. A visszafizetés iránti felhívást – annak eredménytelensége esetén –
a hitelintézet egy alkalommal köteles megismételni. A felhívást oly módon kell közölni, hogy annak megtörténte
bizonyítható legyen.
(2) Ha a támogatott személy a hitelintézet (1) bekezdés szerinti visszafizetési felszólításában foglaltaknak nem tesz
eleget, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a hitelintézet az ügy
iratait, valamint az eredménytelen visszafizetési felszólítást igazoló iratokat megküldi a kormányhivatalnak.
(3) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető.
(4) Az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése
bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.
(5) A visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési
kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlannyilvántartásból
történő törlése iránt.
43. § (1) Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően új lakás építése vagy
új, illetve – a lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó
támogatási szerződés megkötését követő öt év elteltével – használt lakás vásárlása útján elégíti ki, a családi
otthonteremtési kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három,
vásárlási szándék esetében 1 évig a támogatott személy – a 44. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét
830 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme alapján a kormányhivatal – a (9) bekezdésben foglaltak
kivételével – felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény
összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben
a) a 14. § (3) bekezdés c) pontja szerinti korlátozásokat alkalmazni kell,
b) a felfüggesztés időtartamát a családi otthonteremtési kedvezmény összegének kincstári letéti számlára
érkezésének napjától kell számítani és a felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható,
c) a támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására
irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 16. § (1) bekezdése
szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár,
d) a lakásigény kielégítését szolgáló újabb lakás hasznos alapterületének meg kell haladnia a családi
otthonteremtési kedvezménnyel bővített, illetve vásárolt lakás hasznos alapterületét.
(3) A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem
történt meg, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével bővített vagy vásárolt lakást a kormányhivatal
tehermentesíti.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés
megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról
a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt.
A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő
10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül
átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(5) Ha a támogatott személy a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama
alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű, illetve hasznos alapterületű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti
számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár (ideértve a bekerülési költséget is) különbözetével
arányos része visszafizetett családi otthonteremtési kedvezménynek minősül, amelynek központi költségvetés
javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik.
(6) Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartamának lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy
ab) építés esetében a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági
bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány
bemutatásával,
b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt – csökkentve a 44. § (7) bekezdésében
foglaltakkal – számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az újabb lakás megszerzésére
fordította,
úgy az e rendeletben és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére vonatkozó támogatási
szerződésben a támogatott személyt – és azon gyermeket, akire tekintettel a támogatást igénybe vette – terhelő
kötelezettségek a támogatási szerződésben foglalt eredeti határidő lejártáig állnak fenn.
(7) A kormányhivatal, valamint a Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést
biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat
lekérdezésével ellenőrzi
a) a tulajdonjog megszerzését – a b) pontban foglaltak kivételével – a (6) bekezdés a) pontja és
a (9)–(10) bekezdés szerinti esetekben,
b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó
vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára
helyezett családi otthonteremtési kedvezmény összegével.
(8) A (6) bekezdés esetében a családi otthonteremtési kedvezményt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és
terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a kormányhivatal intézkedik.
(9) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt vagy bővített lakásnak
a 16. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a 44. § (4) bekezdés
b) pontja szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül
a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása
útján elégíti ki és
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 831
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély,
a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, valamint
– a (7) bekezdés szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény
visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban
az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(10) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 16. §
(1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően
a) a lakásigényét a (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és
b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély, a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének
megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,
– a (7) bekezdés szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény
visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban
az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(11) A (10) bekezdésben szabályozott esetben a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési
kedvezmény összegének megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való
átjegyzésének feltétele, hogy
a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 44. § (7) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével – meghaladja, vagy
b) a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének – az eladási és a vételár vagy építési
költség különbözetének a 44. § (7) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.
44. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége esetén
a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítésről szóló szerződést csatolni kell.
(2) Ha a támogatott személy eladó a családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakás
elidegenítéséből származó – a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította
a 43. § (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésére, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény
a lakás elidegenítéséből származó bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell
visszafizetnie. A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési
kedvezmény hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb
ingatlanra az állam javára bejegyezteti.
(3) A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének
megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy
a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének – az eladási és a vételár különbözetének
a (7) bekezdés szerinti mértékével csökkentett – arányos részét visszafizesse.
(4) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) a saját maga és a vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermekének lakóhelyét érintő változást a változás
bekövetkezésének időpontjától, vagy
c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának a 16. § (1) bekezdése szerinti átengedését
annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával.
Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap.
Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges,
úgy a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap.
(5) A kormányhivatal – a 43. § (9)–(10) bekezdésében foglaltak kivételével – a (4) bekezdés szerinti bejelentést
követően, ha a támogatott személy a 43. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban
kötelezi a támogatott személyt a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésére.
(6) Ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget,
akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely
megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés
megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
832 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
(7) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi
jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy
vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett családi
otthonteremtési kedvezmény összegének kétszeresét.
13. A családi otthonteremtési kedvezmény központi költségvetéssel való elszámolásának szabályai
45. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt az állam nevében a Kincstár nyújtja.
(2) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított családi otthonteremtési kedvezmény összege után 2 százalék
költségtérítés illeti meg, amelyet a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt számol el a központi
költségvetéssel.
(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt családi
otthonteremtési kedvezménnyel azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.
(4) A hitelintézet a (3) bekezdés szerinti elszámolást a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található
elszámolási nyomtatvány szerinti tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el és cégszerű aláírással ellátva
papíron és azzal egyidejűleg elektronikus levélben is megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a miniszter
részére.
(5) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi.
(6) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését
– a (7) bekezdésben és az 51. § (5) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az elszámolás beérkezése hónapjának
20. napját követő 8 munkanapon belül a miniszter szakmai teljesítésigazolását követően indítja a 10032000-
01457106 számú a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére a hitelintézet
által a kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) történő regisztráció során
megjelölt számlája javára.
(7) Az elszámolás késedelmes vagy hibásan történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett vagy a miniszter
észrevétele alapján javított elszámolás miniszterhez történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap.
Ha a miniszter az elszámolás javítását tartja szükségesnek, arról a hitelintézetet soron kívül, elektronikus úton
értesíti.
(8) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által
történő visszafizetését jogcímenként összesítve elszámolja és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.
(9) Ha a Kincstár a hitelintézet ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg,
a hitelintézet azt a kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti,
vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles
a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni. A miniszter által
kiadott teljesítésigazolás nem érinti a Kincstár ellenőrzési jogosultságát.
(10) A Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges
információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.
(11) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel,
az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.
(12) A hitelintézet a támogatásokat a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen elérhető tájékoztató
szerinti formában tartja nyilván.
(13) Az ezen § szerinti elszámolási kötelezettséget a hitelintézet helyett másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási
szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.
46. § A családi otthonteremtési kedvezményt és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az „Egyéb lakástámogatások”
előirányzatból kell finanszírozni.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 833
14. A családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos adatszolgáltatás
47. § (1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet
szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint
a támogatás új igénybevevőinek következő adatait:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) postacím,
d) személyazonosító igazolvány, úti okmány vagy kártyaformátumú vezetői engedély száma,
e) adóazonosító jel,
f ) a gyermek adóazonosító jele.
(2) A hitelintézet az ezen alcím szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti
formában teljesíti havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez – a támogatott
személy hozzájárulása alapján – elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult,
a felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló
szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról.
48. § (1) A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint
negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg személyes adatokat nem tartalmazó
adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött családi otthonteremtési kedvezmény
igénybevételére irányuló szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által a 13. alcím
szerinti elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton és nyomtatva, cégszerűen aláírva is megküldi
a miniszter részére.
49. § A hitelintézet évente, a tárgyévet követő év június 30. napjáig az 51. §-ban meghatározott módon, elektronikus
úton, szerződésenként adatot szolgáltat a Kincstárnak a családi otthonteremtési kedvezmény központi költségvetés
által megtérített összegéről.
50. § A családi otthonteremtési kedvezményt is magába foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai
informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár
üzemelteti és fejleszti.
51. § (1) A 45. § (12) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéshez
a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.
(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 49. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 48. § szerinti adatszolgáltatás
esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.
(3) A miniszter a 47–49. § szerinti adatszolgáltatás
a) nemteljesítése esetén a támogatás vagy
b) hiányos teljesítése esetén a hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás
45. § szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.
(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hiányos adatszolgáltatást követő
negyedévi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett
támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.
(6) A miniszter az elszámolásokat és a 48. § szerinti adatszolgáltatást – annak feldolgozását követően – elektronikus
úton megküldi a Kincstárnak.
(7) A 47. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hitelintézet helyett másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási
szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.
834 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám
15. Záró rendelkezések
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
53. § Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy az e rendelet szerinti családi
otthonteremtési kedvezményre vonatkozó hitelintézeti reklámok, hirdetések részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
54. § Legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő első adatszolgáltatási kötelezettség határidejét 20 nappal
megelőzően a hitelintézetnek a Kincstártól kérnie kell az adatszolgáltatóként történő nyilvántartásba vételt
a Kincstár honlapján elérhető igénylőlap beküldésével. A Kincstár az igénylőlap beérkezésétől számított
5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítót.
55. § A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2011. (XII. 6.)
Korm. rendelet] alapján az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált használt lakás
vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmekre – ha az az igénylőre
kedvezőbb – e rendelet szabályait alkalmazni kell.
56. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján létrejött jogviszonyokra és
benyújtott kérelmekre a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendeletnek a 2016. február 10. napján hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelethez
Büntetőjogi kizáró feltételek
A családi otthonteremtési kedvezmény akkor nem igényelhető, ha az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét
a bíróság
a) bűntett,
b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással
összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel
vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény
311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. §
(1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],
c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi
jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének
megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi
IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés],
számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény
esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés],
gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés],
visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. §
(1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés
elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény
316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi
IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag
kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 16. szám 835
IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan
elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés] orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. §
(2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §], vagy
d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való
kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés],
kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás
megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés],
lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége
[Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. §
(2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. §
(1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], orgazdaság vétsége [Btk. 379. §
(2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. §
(1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének
vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának
vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §],
tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]
miatt megállapította, és az elkövető az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól.
A